2008. november 15., szombat

Előszó

Ez a lap rövid áttekintést nyújt a mobiltelefon történetéről, elterjedéséről, hazai szolgáltatókról és telefonálási szokásainkról.

Mobil

A mobil telefon mind a telefonhoz képest, mind a számítógéphez képes újat jelent. Kicsi, hordozható, mindig be van kapcsolva, és akár folyamatos kapcsolattartást is lehetővé tesz. Belseje nagy erejű számítógépet rejt, használata azonban - szemben a számítógépével- csak néhány (ám éppen ezért áttekinthető) funkcióra korlátozódik ("manageable collection of functionality"). Innen is átütő sikere.

- az első automata

1956-ban az Ericsson vezette be a világ első automata mobiltelefon-rendszerét. Az első mobiltelefon 40 kilót nyomott. A világ első, teljesen automata rendszerét egyszerűen Mobiltelefónia "A"-nak (MTA) nevezték. Mindössze néhány száz előfizető használta, főként magas jövedelmű ügyvédek és orvosok Stockholmban és Göteborgban. A manuális ellenőrzést nem igénylő rendszerben a felhasználóknak mindössze a számokat kellett tárcsázniuk a telefonon. A svéd távközlési hatóság (jelenleg TeliaSonera) számára kiépített rendszer a 160 MHz-es sávban működött, impulzusos jelátvitelt alkalmazott a végberendezés és a bázisállomás között, és körülbelül 100 felhasználót volt képes kezelni egyenként.

A korai mobiltelefónia az autótelefonok működésére és az autóban mobilrádión keresztül folytatott hangkommunikációra hasonlított, a berendezések pedig távolról sem emlékeztettek a ma használt zsebméretű készülékekre. Az MTA rádióberendezés több mint 40 kilogrammot nyomott, és úgy tervezték meg, hogy az autóba is telepíteni tudják.

1981-ben az Ericsson bevezette az első modern mobiltelefon-rendszert, a Nordic Mobile Telephonyt (NMT). Az Ericsson vezető szerepet játszott a GSM világszabvány 1991-es bevezetésében és fejlesztésében is. Az eredetileg páneurópai mobilrendszer később valóban világszabvánnyá vált. A 2001-ben bevezetett 3G a GSM továbbfejlesztése, amely akár 3,6 Mb/s sebességű szélessávú mobilszolgáltatások nyújtására is alkalmas. Jelenleg az egész világon több mint 2 milliárd ember kommunikál GSM-rendszeren keresztül.

- az első hordozható

1983-ban a Motorola DynaTAC 8000X volt az első hordozható telefon, ami megkapta az FCC, az amerikai hírközlési felügyelet engedélyét. A telefon néhány hónappal később a boltokba került, és azonnali vásárlási hullámot gerjesztve, sosem látott növekedésnek indította a vezetéknélküli kommunikációs eszközök piacát.

A Motorola mobil technológiai múltja a világ legelső használható, olcsó és óriási sikert aratott autós rádiójával kezdődött 1930-ban. Még az évtized vége előtt a vállalat piacra dobta az első, privát felhasználók számára készített rádió adóvevőt. A 40-es és 50-es években a rádiótechnológiai fejlesztéseiből számos egyéb termék született: az első személyhívó, az első autós rádiótelefon, és nagyteljesítményű rádió adóvevők, a többi között az is, amiről 1969-ben egyenes adásban hallhattuk Neil Armstrong híressé vált szavait a Holdról. A 60-as évek második felében a Motorola egy új, a fogyasztói piac számára készülő, kézi kommunikációs eszközt kezdett fejleszteni – a mobiltelefont. Mire a DynaTAC 8000X telefon 1983-ban megkapta a forgalomba hozatali engedélyt, a Motorola 15 évet és 100 millió dollárt invesztált a celluláris technológia fejlesztésébe. A LED kijelzős DynaTAC 8000X közel egy kilogrammot nyomott, mérete 33 x 4,5 x 9 cm volt, egy órányi beszélgetési és 8 óra készenléti időt kínált.

„A vevők teljesen odavoltak a koncepciótól, hogy hordozható telefonjuk segítségével bárhol elérhetővé válnak. A DynaTAC 8000X-nak több ezres volt a várólistája annak ellenére, hogy a telefon eredetileg 3 995 USA dollárba került. – emlékszik vissza Rudy Krollop, a DynaTAC 8000X tervezőcsapatának egykori tagja. – 1983-ban a mobiltelefon gondolata még egészen forradalmi volt. Rendkívül izgalmas volt ebben a korszakban a Motorolánál folyó fejlesztési munkákban részt venni.”

- "Megcsináltad, most már nézzen is ki jól!"

Tíz év kellett ahhoz, hogy a mobiltelefonhoz megépüljön az infrastruktúra, kiépüljön a hálózat, és a licence-díjak is tisztázva legyenek. Ekkor kapta Rudy Krolopp az újabb utasítást: "Megcsináltad, most már nézzen is ki jól!"

A jobb eladások és a kisebb, kompaktabb design érdekében született meg 1989-ben a Microtac készülék, mely akkori viszonylatban nagyon kicsi méreteivel és flipes kivitelével nagyon sokak kedvencévé vált. „Mindenki tudta, hogy ha valaki kinyit valamit a kezében és azt a füléhez teszi, akkor az mobiltelefon, és nem más, mint Motorola.” – emlékezett vissza a régi időkre Krolopp úr.

Nincs megállás

2,5 milliárd mobilhasználó van világszerte! A legfrissebb becslések és előfizetői adatok szerint már majdnem minden második embernek van mobiltelefonja.

Az információkat a Hongkongban megrendezett 3G World Congress konferencián hozták nyilvánosságra. A legtöbb SIM-kártyát és mobil készüléket, szám szerint 979,6 millió darabot az ázsiai régióban értékesítették. A második helyen nem túl nagy meglepetésre Európa található a maga 744,5 milliós adatával. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Közép- és Dél-Amerika állhatna fel az értékesített 286,1 millió darab SIM-kártyával és mobiltelefonnal.

A lista további helyein az Egyesült Államok és Kanada (244,2 millió előfizető), Afrika (166,2 millió mobilhasználó) és a Közel-Kelet (119,8 millió SIM-kártya és mobil készülék) található.

Érdekességek

A Nokia telefonokon SMS érkezésekor hallható dallam az "SMS" szó morzejele. Hasonlóképpen, az emelkedő hangerejű üzenetjelző hang a "Connecting People"-nek, a Nokia szlogenének a morzejele.

A "Nokia Tune" nevű csengőhang (valószínűleg a világ legismertebb csengőhangja) egy 19. századbeli gitárszámon alapul, melyet Francisco Tárrega spanyol muzsikus írt (Gran Vals című szám). A Nokia Tune csengőhang eredetileg ezért Gran Vals néven szerepelt, és 1998-ban vette fel új nevét, miután a cég hírét vette, hogy az emberek csak a "Nokia csengőhangja"-ként (Nokia Tune) emlegítik.